Nem a kapitalizmus, hanem a növekedési kapitalizmus van válságban Tomas Sedlacek szerint. A cseh sztárközgazdász a Portfolio bécsi CEE Financial Summit konferenciáján tartott előadásában felhívta a figyelmet, hogy márpedig társadalmi rendszereink a növekedés illúziójára épültek fel, a migrációra pedig érdemes áldásként is tekinteni. A konferencia első panelbeszélgetésében a régiós monetáris politikáról hangzottak el érdekes vélemények.
Éles vita alakult ki az MNB önálló monetáris politikája alakításának képességéről Surányi György volt elnök és Nagy Márton jelenlegi jegybanki alelnök között a Budapest Economic Forum panelbeszélgetése keretében. Surányi szerint ugyanis egy kis, nyitott gazdaságban nem igazán lehet magunkat függetleníteni a nagy jegybankok kamatciklusától, miközben a forintosítás után a lakosság már nem árfolyam, hanem kamatkockázattal fog szembenézni. Nagy Márton szerint az elmúlt évek intézkedései mind-mind ennek az autonómiának a megteremtése irányába mutattak, ráadásul sikeresen, hiszen csökkent a külső sérülékenység, a piaci hozamkörnyezet alacsony, az NHP pedig a vállalati hitelezés még nagyobb csökkenésétől óvta meg a rendszert. Karvalits Ferenc szerint az MNB olyan elköteleződéseket vesz magára az NHP és az Önfinanszírozási program keretében, ami nem a jegybank feladata, illetve a magyar gazdaság tartós leszakadásának veszélyére figyelmeztetett. Bod Péter Ákos szerint Magyarország fokozatosan veszíti el képzett munkaerejét, ami a bérszint-növekedés mellett a működés leállásával fenyeget számos szektorban, akadályozva és akár ellehetetlenítve a felzárkózást.
Év végéig eladnák az MKB Bankot, miután a rossz eszközöket a könyv szerinti értékük alatt, de a piaci érték felett megveheti tőle a szanálási vagyonkezelő a következő hónapokban. Külföldi vevő sem elképzelhetetlen, de magyar tulajdonosban gondolkodnak - mondta a Figyelőnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.
Legalább 2017 harmadik negyedévéig maradhat a jelenlegi 1,35 százalékos alapkamat, amiben az alacsony infláció és az ország csökkenő sérülékenysége is segít - mondta a Reutersnek adott interjúban nagy Márton, az MNB alelnöke.
Bár nehezen érthető, hogy pontosan miért szenved a magyarországi vállalati hitelpiac, de az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramját (NHP) fokozatosan ki kell vezetni és vissza kell térni a piaci alapú finanszírozásra - nagyjából ez a kép rajzolódik ki az MNB felől az elmúlt egy hétben hallott üzenetekből. Az NHP volumenének visszafogása, illetve a program kivezetésének a menetrendje egyelőre még nem pontosan látható, idén ősszel születhet döntés róla, az elhúzódó bizonytalanság pedig senkinek sem lenne jó, többek között a most felpörgő EU-pályázatokhoz kapcsolódó NHP-s finanszírozás volumenének sem. Eddig egyébként az NHP második szakaszának mintegy tíz százaléka kapcsolódott az EU-támogatások finanszírozásához, az NHP kivezetése pedig bizonyára könnyebb lesz, ha már a visszatérítendő (hitel alapú) EU-s források is felpörögnek. Erre viszont még várni kell, hiszen csak a napokban jelent meg a kormányhatározat, ami az NHP-nál is vonzóbb, kvázi nulla százalékos visszatérítendő EU-s források MFB-n keresztüli elosztási hálózatát rögzíti. Mivel tehát a visszatérítendő EU-forrásokra még várni kell, ezért az MNB sem siethet az NHP gyors kivezetésével, illetve leállításával. NHP nélkül ugyanis rövid távon félő, hogy a vállalati hitelpiac még rosszabb helyzetbe sodródna.
Harmadik napjához érkezett a Magyar Közgazdasági Társaság idén Miskolcon megrendezett Közgazdász-vándorgyűlése. A szombati záró plenáris ülésen többek között Varga Mihály és Nagy Márton beszélt. Utóbbi hírértékű bejelentést is tett: 1 és 3 százalék közötti többlettőke-követelménnyel sújtják azokat a bankokat, amelyek nem tisztítják meg nem teljesítő projekthiteleiktől mérlegüket. Az MNB eddig lebegtette egy ehhez hasonló intézkedés bevezetését. A vállalati hitelezésben rázós időszak előtt állunk, ennek jelenlegi helyzete Varga szerint is csalódást keltő.
Gerhardt Ferenc után Windisch László MNB-alelnök is megerősítette ma az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén, hogy folyik gondolkodás a jegybank tőzsdei befolyásának növeléséről. Wolf László OTP-vezérhelyettes pedig érdekes adatot közölt: az új lakossági megtakarítások 60%-a az OTP-nél kötött ki 2015 első felében, a források nagy része pedig állampapírba áramlott.
Július végéig mindössze 8,7 milliárd forintnyi hitelt váltott ki a lakosság, ami a forintosított devizahitelek kevesebb mint fél százalékát jelenti. Bár még nem ért véget a folyamat, Nagy Márton MNB-alelnök elszomorítónak nevezi a nagyobb hitelkiváltási verseny elmaradását a Magyar Időknek adott interjújában, a vállalati hitelezés terén pedig megkérdőjelezi a bankok elkötelezettségét. Elárulta, mit jelent az NHP "kivezetési szakasza", és hogy az NHP+ akadozása miatt az 500 milliárdos keret felét sima NHP-s hitelként is felhasználhatják a bankok.
A növekedési hitelprogram kivezetése jövő év elején elkezdődik - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke. Ez tulajdonképpen elismerése annak, hogy a vállalati hitelállomány zsugorodása miatt a jegybank mégsem állítja le év végén az nhp-t, ahogy eredetileg tervezte.
Nagy Mártont a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé nevezte ki Áder János köztársasági elnök szeptember 1-jei hatállyal, a kinevezést Orbán Viktor miniszterelnök ellenjegyezte - jelent meg a legutóbbi Magyar Közlönyben.
Hétfőn megtörténik a devizában felvett autóhitelek fixálása, hiszen a bankok a nemzeti banktól a tenderen elkérik azt a devizamennyiséget, amit az átváltáshoz használnak, és a 287,2 forintos árfolyamon megtörténik a hitelösszegek rögzítése. Az ügyfelek tehát nem éreznek már semmit abból, hogy hétfő reggel például a svájci frank 292 forint fölött forgott a devizapiacon - hangsúlyozta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Mai szemmel nézve érthetetlen, miért hagyták ki a forintosításból eddig a mintegy 162 ezer autóhitelest. Annál is inkább, mert "csak" 1 milliárd euróra lett volna szükség ehhez az MNB devizatartalékából, szemben a jelzáloghitelek forintosításához felhasznált 8 milliárd euróval. A svájci frank elszállása miatt nagyot fizetnek az autóhitelesek ezért a hibáért, amelyért egyébként egymásra mutogatnak most a háttérben kormányzati és jegybanki forrásaink. Könnyen meglehet azonban, hogy az árfolyamveszteség miatti végső számlát a bankok fizetik meg, ha ősszel tényleg bekövetkezik a forintosítás. Az EBRD-vel kötött szándéknyilatkozatot azonban formálisan nem feltétlenül szegné meg ezzel a kormány.
Hamarosan Nagy Márton jelenlegi ügyvezető igazgató válthatja Balog Ádámot a Magyar Nemzeti Bank alelnöki székében és a Monetáris Tanácsban is - írja a vg.hu. A jelenlegi alelnök a korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően a jegybanki ellenőrzés alatt álló MKB Bank vezérigazgatója lehet.
Nyár végére eladhatják az MKB rossz portfólióelemeit, a bankvezéri tisztségre pedig most Balog Ádám MNB-alelnöknek van a legnagyobb esélye - értesült a Figyelő.
A Magyar Nemzeti Bank számítása szerint a magáncsődvédelem 20-25 ezer család számára jelent mentőövet - mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója pénteken az M1 aktuális csatornán.
A bankok kilencven százaléka jelezte, hogy szeretné kibővíteni a hitelezését, főleg a kis- és középvállalkozások (kkv) szektorában - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában. Fokozatosan lehet kivezetni a növekedési hitelprogramot (nhp) - ezt már a Magyar Hírlapnak mondta Nagy.
Éles kritikát fogalmazott meg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MNB ügyvezető igazgatójával szemben. Az Origónak adott interjúban Vargát többek között a bankadó miatt a kormány és az MNB között húzódó ellentétről is kérdezték, mellyel kapcsolatban Varga kijelentette, ő bizony menesztené azt a kollégáját, aki az MNB már megszületett döntését kifogásolja, ezzel lényegében Nagy Márton korábbi bankadóhoz kapcsolódó kijelentéseire utalva.
A jegybank két problémát lát abban, hogy a bankadó csökkentését a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásnak megfelelően hajtja végre a jövő évtől - erről beszélt az M1 aktuális csatorna péntek reggeli adásában Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója.
Az OTP friss felmérése szerint 6%, a Portfolio Hitelezés 2015 konferenciájának közönsége szerint 10-20% lehet a hitelkiváltók aránya a forintosítást követő hitelkiváltási versenyben. A Horváth Attila, a Provident gazdasági igazgatója által vezetett, lakossági hitelezésről szóló panelbeszélgetésben Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója azt javasolta a bankoknak, hogy "tessék összeolvadni, túl sok bank van Magyarországon, ennyit nem tart el a rendszer". A lakossági hitelezésben a lakáshitelezés mutathatja a legnagyobb felfutást a következő egy évben, a lakossági hitelportfóliók azonban a szabályozás miatt még sokáig nagyon alacsony jövedelmezőségűek maradhatnak.
Annak érdekében, hogy a devizaalapú autóhiteleket minél hamarabb forintosítsák, az MNB hajlandó a szükséges devizamennyiséget a pénzügyi szolgáltatók rendelkezésére bocsátani - értesült az mno.hu.
